Motivációs levél egyetemre - tippek 

Motivációs levél elkészítésére életünk számos pontján szükségünk van - legyen szó egyetemi felvételiről, állásjelentkezésről, ösztöndíj- vagy egyéb pályázatokról. 

 

A motivációs levél megírása ráadásul olyan feladat, amelyen rendkívül sok múlhat mind szakmai, mind személyes életünk szempontjából is - éppen ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk vele, mi kell a jó motivációs levél születéséhez. 

 

Az egyetemi motivációs levél formai követelményei

Hogyan kezdődjön? 

A motivációs levél, hivatalos levelekhez hasonlóan épül fel, így rendszerint a ‘feladó’ és ‘címzett’ adataival és megszólítással kezdődik. 

Egyetemi jelentkezés esetén a formai követelményeket az intézmények meg szokták osztani a jelentkezővel, azonban általában a levél tetején a jelentkező adatait, az intézmény nevét és a megjelölt szak(ok)at kell feltüntetni. A motivációs levél szövege egy névre szóló megszólítással kezdődik, amelynek címzettje lehet egy konkrét személy vagy szervezeti egység, például ‘Felvételi Bizottság’.  

 

Hogyan épüljön fel? 

A címzés és megszólítást maga a motivációs levél szövege követi. 

A motivációs levél első bekezdésében közöljük jelentkezésünk tényét, a választott képzést és jelentkezésünk mögött álló motivációinkat. A további bekezdések célja, hogy árnyaltabb képet fessen a jelentkezőről, alátámassza képességeit és bemutassa a megpályázott képzéshez vagy pozícióhoz való kapcsolódását és hozzá fűzött ambícióit. 

A motivációs levelet zárjuk egy rövid összefoglalással, elköszönéssel és aláírással. 

 

Milyen hosszú legyen? 

Egy jó motivációs levél rövid és tömör, maximum négy öt bekezdésből áll. Törekedjünk arra, hogy a levél legfeljebb egy oldalas (nagyjából 1000-1500) karakter legyen. 

 

Tippek a tökéletes motivációs levélhez 

Mit érdemes beleírni a motivációs levélbe?

Ha már tisztában vagyunk azzal, hogyan fest és hogyan épül fel egy jó motivációs levél, már “csak” annyi a kérdés, mik azok a legfontosabb információk és gondolatok, amiket mindenképp érdemes beleírnunk. 

A motivációs levél írásakor figyeljünk arra, hogy a jelentkezés szempontjából releváns, lényegi részeket emeljük ki. Emellett fontos, hogy ne pusztán tényeket osszunk meg –ezek az önéletrajzunkban is láthatóak. Fókuszáljunk inkább képességeinket és tudásunkat bizonyító konkrét példákra és eredményekre, és mutassuk be, hogyan kapcsolódnak tapasztalataink, készségeink és motivációink az adott egyetemhez és képzéshez. 

Merjünk személyes elemeket behozni a levélbe: osszuk meg ambícióinkat, céljainkat és reményeinket az egyetemmel és képzéssel kapcsolatban, illetve használjuk ki a lehetőséget, hogy megindokoljuk, miért érdemeljük ki a felvételt. 

 

Íme néhány kérdés, amit jó, ha a motivációs levél megválaszol: 

• Miért jelentkezel az adott képzésre? 
• Milyen releváns képességekkel, tudással tanulmányi és szakmai tapasztalattal rendelkezel? 
• Hogyan és mi alapján választottad ki a konkrét intézményt, ahol a képzést el szeretnéd végezni? 
• Milyen képzéshez kapcsolódó szakterület, témák érdekelnek leginkább?  
• Van-e olyan projekt, kutatás, amivel a képzés alatt szívesen foglalkoznál? 
• Hogyan járul majd hozzá a képzés személyes és szakmai fejlődésedhez, karriered előrehaladásához?  
• Hogyan fogod a képzésen tanult új képességeket, kompetenciákat vagy a megszerzett tapasztalatokat a jövőben a szakmai életedben kamatoztatni? 

 

Milyen egy rossz motivációs levél egyetemi felvételihez?

Az egyetemre jelentkezőknek legtöbb esetben még nem sok tapasztalatuk van jelentkezési anyagok összeállításában, így sajnos gyakran előfordul, hogy az első felvételihez rossz motivációs levél születik.  

Íme a leggyakoribb hibák, amiket a jelentkező elkövethet, és amiket igyekezzünk tudatosan elkerülni: 

• Pusztán az önéletrajzban leírtak ismétlése. Ha a levél nem tartalmaz új információt és nem árnyalja a jelentkezői profilt, nem lesz hozzáadott értéke. 
• Sablonos mondatok használata. Ettől a motivációs levél semmitmondóva válik, és olyan érzést kelthet a bírálóban, hogy a jelentkező nem fektetett kellő energiát a levél megírásába. 
• Rossz helyesírás, külalak, olvashatóság és megjelenés, amely szintén a jelentkező hanyagságára utal. 
• Terjengős, csapongó megfogalmazás, amelyben elveszik lényeg. 

Témák, amiket érdemes kerülni a levél tartalmában: 

• Negatív tulajdonságok, tapasztalatok és gondolatok 
• Vallási, politikai nézetek, ezoterikus érdeklődés 
• Magánéleti helyzet 
• Kérdések és kétségek a jelentkezés kapcsán 

 

Egyetemre jelentkeznél?

Tudj meg többet a felvételi folyamatáról!

Ismerd meg a METU képzéseit! 

2022. 07. 21.