Kérdezd a mentort! sorozatunk következő interjújában Gócza Anita válaszol Lukács Beáta, a Kommunikáció és médiatudomány szak nagykövetének, kérdéseire. Anita főként rádiós és online újságírás témában oktat, valamint a podcast készítés rejtelmeibe vezeti be a hallgatókat. Interjúnkból megtudhatod, hogyan miért pont ezekben a műfajokban mozog otthonosan és, hogy mi az oka annak, hogy ezek nem fognak ezek eltűnni még 20 év múlva sem. 

 fotókredit: Erdős Krisztina 

 

Mennyire volt új a tanári szerep, amikor tanítani kezdtél a Metropolitanen? 

Gócza Anita: Egyáltalán nem volt új, hiszen középiskolás korom óta tanítok angolt, bár elsősorban magántanítványaim voltak korábban. A nyelvtanításban és az újságírás oktatásában ráadásul az is közös, hogy a különböző helyzetgyakorlatok lehetőséget adnak a tanítványok megismerésére. Az első pillanattól nagyon élveztem a tanítást, az meg különösen megtisztelő és inspiráló feladat, hogy hatással lehetek ifjú emberek gondolkodásának alakulására. Az évek alatt egyre több volt tanítványom írásával, műsorával találkozom a különböző médiafelületeken, és ez nagyon jó érzés.

  

Hogyan szerettél bele a rádiózás világába? 

G.A.: Tulajdonképpen véletlenül. Azt tudtam, hogy kulturális újságírással szeretnék foglalkozni, és a Bálint György Újságíró Iskola képzésén a Magyar Rádió Zene-szó című műsorának szerkesztőségét választottam gyakorlati helynek. Talán leginkább azért, mert Petrányi Judit vezette, akinek a mesterségbeli tudása garanciát jelentett arra vonatkozóan, hogy ha valahol, akkor ott biztosan megtanulhatom, amire szükségem lesz később újságíróként. És nem is tévedtem. A rádiózás - a tévézéssel ellentétben - kétszemélyes műfaj: csak te és az interjúalany – vagyis minden adott egy jó beszélgetéshez.  

Milyen témáról készítenél podcastot? 

G.A.: Sok téma érdekel, de ami most leginkább foglalkoztat, az a köztéri emlékművek kérdése. Van értelme a kőből készült újabb és újabb budapesti emlékműveknek? Biztos ez a legeredményesebb és célravezetőbb módja az emlékezet alakításának?  Egyelőre meglehetősen szkeptikusan gondolkodom a kérdésről, de jó érvekkel bármiről meggyőzhető vagyok.  

Mit gondolsz a rádiózás jövőjéről? 

G.A.: Azt nem tudom, hogy rádióban fognak-e hallgatni interjúkat az emberek 20 év múlva, de abban biztos vagyok, hogy lesz olyan platform, ahova különböző hanganyagokat készítenek majd újságírók, és arról is meg vagyok győződve, hogy az igény is egyre nagyobb lesz ezekre az „adásokra”. 

2021. 03. 25.