Humán erőforrás gazdálkodás témában írt dolgozatával Bukovics Diána METU-s hallgató elnyerte a PwC Magyarország különdíját az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdasági szekciójában. Diánával kutatási témájáról és jövőbeli terveiről beszélgettünk. 

Dolgozatodat az érzelmi intelligencia és a vezetői eredményesség kapcsolatából írtad, miért éppen ez a kutatási téma kezdett el foglalkoztatni?
B. D.: Már a gimnáziumi éveim során is felkeltették az érdeklődésemet a pszichológiával kapcsolatos dolgok, továbbá sokat foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy egyes emberek a magas kognitív képességeik ellenére nehezebben boldogulnak az életben, nem tudnak könnyen kapcsolatot teremteni, együttműködni másokkal.  Ekkor ismertem meg az érzelmi intelligencia fogalmát. Úgy gondoltam, hogy talán ez lehet az a plusz faktor, ami egyes emberekből hiányozhat, és emiatt talán kevésbé sikeresek. A szakdolgozati témaválasztás előtt egy pénzügyi nagyvállalatnál dolgoztam gyakornokként, ez idő alatt betekintést nyertem a szervezeti életbe és ekkor kaptam ihletet, hogy megvizsgáljam a vezetői réteg érzelmi intelligenciáját. Kíváncsi voltam, hogy az érzelmi intelligencia miképpen befolyásolja a vezetői teljesítményt. 

Milyen lépései voltak a kutatásodnak, hogyan, milyen módszerrel dolgoztál?
B. D.: Először is az előző munkahelyemen felkértem a vezetőmet külső konzulensnek, aki segített abban, hogy a választott vezetőkkel felvehessem a kapcsolatot. A kvantitatív vizsgálatomhoz 150 kereskedelmi menedzsert kerestem meg, végül 47-en vettek részt a kutatásban. A személyiség alapú érzelmi intelligencia teszttel mértem fel ezen vezetők érzelmi intelligencia szintjét, majd megvizsgáltam a kapott eredményeket a teljesítmény mutatójukkal együtt. A személyiség alapú érzelmi intelligencia teszt 153 kérdésből áll és egy 7-es fokozatú Likert skálán kell megadni, hogy az állítás milyen mértékben igaz az illetőre. A kereskedelmi menedzsereket először csoportszinten, majd a legjobban és a leggyengébben teljesítő tíz vezetőt külön is megvizsgáltam és összehasonlítottam az eredményeket.

Mik voltak számodra a kutatás legérdekesebb eredményei?
B. D.: A legjobban és a leggyengébben teljesítő tíz vezető vizsgálata volt a legérdekesebb. A jobban teljesítő menedzsereknek összeségében magasabb lett az érzelmi intelligenciájuk, ezen belül pedig öt fő területből négy, tizenöt alfaktorból pedig tizenegy lett magasabb. Tehát azt mondhatjuk, hogy eredményesebbek azok a vezetők, akiknek magasabb az érzelmi intelligenciájuk. Illetve még érdekes eredmény volt számomra az is, hogy a 47 vizsgált vezető túlnyomó részének magas lett az érzelmi intelligenciája.

Ki volt a konzulensed és milyen segítséget kaptál tőle a dolgozat megírásához?
B. D.: Dr. Kiss Pál István volt a konzulensem, akitől rengeteg segítséget kaptam. István hatalmas szakmai háttérrel rendelkezik, mind az elméleti, mind pedig a kutatási részben sokat segített. De a legfontosabb, amit külön kiemelnék az az, hogy végig motivált és támogatott. Ő bíztatott, hogy induljak az intézményi TDK-n. Továbbá, ahogy korábban említettem, volt egy külső konzulensem is, ő pedig a kutatásomban támogatott maximálisan.

Meglepett vagy számítottál a különdíjra? Milyen érzés volt megtudni, hogy ennyire kiemelkedő helyezést értél el?
B. D.: Úgy ahogy tavaly sem számítottam TDK első helyezésre az egyetemi fordulón, az országos különdíjra sem számítottam. Talán az önbizalmam hiánya az oka ennek, és pont ezért volt nagyszerű érzés, amikor az eredményhirdetésen elhangzott a nevem, és felmehettem a színpadra átvenni az oklevelemet. A tavalyi TDK első hely és az idei országos különdíj felnyitotta a szememet, hogy higgyek magamban.

A jövőben tervezed-e és ha igen, akkor milyen területen szeretnéd hasznosítani a kutatás során megszerzett tudást?
B. D.: Jelenleg toborzási területen dolgozom, tehát úgy gondolom van jelentősége számomra  az érzelmi intelligencia ismeretének, hiszen kompetenciák alapján is meg kell szűrni a jelölteket, nem csak szakmai alapon. Illetve idén szeptembertől szeretném elkezdeni a HR tanácsadó mesterképzést, így a következő szakdolgozatomhoz jó alap lehet ez a kutatás.

Mit gondolsz mennyire kaptál gyakorlatorientált, a munkaerőpiacra  felkészítő képzést a METU-n?
B. D.: Teljes mértékben gyakorlatorientált képzést kaptam a METU-n, többek között ez annak köszönhető, hogy nagyon jó szakemberek adják át nekünk tudásukat. Nem véletlen, hogy a mesterképzésre is a METU-t választottam.

2019. 05. 28.